Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása

A tűzoltó készülék ellenőrzés és karbantartás tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A tűzoltó készülékeknek – típustól függően – félévente (MSZ 1040 szabvány szerinti készüléknél), illetve évente (MSZ EN 3 szabvány szerinti készüléknél) alapkarbantartáson kell átesniük (ellenőrzés). Továbbá a negyedéves ellenőrzést az üzemben tartó is elvégezheti. Ötévente közép- és 10 évente teljeskörű (nyomáspróba) karbantartást kell elvégezni, vagy minden használatot követően egy OKF által engedélyezett szakműhelyben. Az 5 éves középakrbantartás egyes típusoknál eltérő lehet.)

19. Melléklet az 54/2014 (XII.5) BM rendelethez:

Tűzoltó készülék típusa Karbantartás típusa Készülék élettartama
Alap Közép Teljes
Porral, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év
Törőszeges porral oltó 1 év 15 10 év 20 év
Gázzal oltó 1 év 10 év 20 év
Valamennyi szán-dioxiddal oltó 1 év 10 év A vonatkozó műszaki követelmények szerint
Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxoddal oltó kivétel) hat hónap 5 év 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig

 

A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel megfelelőhelyre való felragasztása jelöli.

Ez a címke a következőket kell tartalmazza:

  • A „felülvizsgálva” szót
  • A karbantartás végző szervezet nevét és címét
  • A karbantartást végző személy aláírását
  • A karbantartás jellegét (alap/közép/teljes körű karbantartás, újratöltés)
  • A karbantartás dátumát (év/hónap/nap)
  • A következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év/hónap/nap), melynek németül és angolul is szerepelnie kell

Amennyiben a tűzoltó készülék nem javítható akkor a „SELEJT” felirattal kell ellátni, és erről írásban tájékoztatni kell a készletben tartót.

A részlegesen használt készüléket teljesen ki kell üríteni és a benne levő port, oltóanyagot le kell selejtezni.

Alapkarbantartás műveletei:

  • A tűzoltó készülék üzemszerű működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell jelző illetve biztonsági szerelvényeket.
  • Meg kell vizsgálni, hogy a készülék kifogástalan és biztonságos működését akadályozó horpadás, deformáció, korrózió vagy egyéb károsodás látható e.
  • Vizsgálni kell a tömlő és a lövőke állapotát és meg kell győződni arról, használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.
  • Ellenőrizni kell a készüléken található matrica olvashatóságát, megfelelő tartalmát és épségét.
  • A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték előírtaktól eltér, akkor a gyártó által megadottak alapján kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.

Középkarbantartás műveletei:

  • Ellenőrizni kell a nyomásjelző működőképességét.
  • Ki kell üríteni teljesen a tűzoltó készüléket.
  • Oltóanyag megvizsgálása.
  • Meg kell vizsgálni a záró szerelvényeket, az elsütő fej szerelvényt, a nyomásmérő és jelző eszközöket, a tömlő és a pisztoly szerelvényt a korrózió és a sérülések megállapítása végett.
  • Ellenőrizni kell a nyomástartó tartály belsejét, legfőképp a korróziós nyomokra, valamint a bevonat épségét és a hegesztési varratok állapotát.
  • Megvizsgál minden záró elemet, a csatlakozók menetét alak és méret szempontjából is.
  • Ellenőrizni kell a felszálló csövet.

A középkarbantartás magába foglalja az alapkarbantartás összes tevékenységét.

Az ellenőrzés végeztével a karbantartó a tűzoltó készüléket megtölti a megfelelő mennyiségű oltóanyaggal illetve hajtóanyaggal.

Teljes körű karbantartás:

  • A meghibásodott vagy lejárt élettartamú részeket selejtezni kell majd újjal kell pótolni.
  • A tartályt nyomáspróbáztatni kell az előírt nyomással.
  • Az azonosíthatatlan, jelöletlen tartályokat selejtezni kell.
  • Minden olyan szerelvényt, mely a készüléken nyomás alatt terhelt, nyomáspróbáztatni kell.
  • A biztonsági szerelvényt ellenőrizni kell, és szükség esetén cserélni.

A teljes körű karbantartás magába foglalja a középkarbantartásnak és az alapkarbantartásnak a műveleteit.

A karbantartás végeztével a készüléket megtölti a megfelelő mennyiségű oltóanyaggal illetve hajtóanyaggal.

A tűzvédelmi szabályzatra kötelezett készleten tartott tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót kell vezetni, melyet a tűzvédelmi szabályzathoz kell csatolva tartani.

A nyilvántartási naplónak a következőket kell tartalmaznia:

  • A készenlétben tartó nevét és címét.
  • Az ellenőrző vizsgálatot végző nevét és címét.
  • A karbantartást végző személy/ek nevét és azonosítóját.
  • A készülékek készenléti helyét, típusát, oltási teljesítményét, gyártási idejét illetve gyártási számát.
  • A közép illetve teljes körű karbantartásnak idejét.
  • A negyedéves ellenőrzés dátumát (hónap/nap).
  • A javítás szükségességére való utalást.
  • Egyéb megjegyzéseket.
  • A vizsgálatot végző személy aláírását.

XX. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT

126. Általános előírások

248. § (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.

(2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.

(3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha

a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy

b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.

(4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni.

(5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.

249. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során

a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,

b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat,

c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és

d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi.

(2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás

a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,

b) sértetlen állapotáról,

c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,

d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,

e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és

f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről

való szemrevételezéses meggyőződést.

(3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer

a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és

b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja.

250. § (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során

a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,

b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról,

c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és

d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi.

(2) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld.

(3) A jogosult személy a karbantartás során

a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,

b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat,

c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja,

d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és

e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.

251. § (1) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül

a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy

b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.

252. § (1) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető

a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz,

b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig,

c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy

d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz.

(2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével.

(3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.

128. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása

263. § (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.

(2) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti.

264. § (1) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék

a) az előírt készenléti helyen van-e,

b) rögzítése biztonságos-e,

c) látható-e,

d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,

e) használata nem ütközik-e akadályba,

f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,

g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,

h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,

i) karbantartása esedékes-e,

j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és

k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e.

(2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti.

(3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.

(5) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.

(6) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.

(7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza

a) a létesítmény nevét és címét,

b) a tűzoltó készülékek típusjelét,

c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával,

d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát,

e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását.

265. § (1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet.

(2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.

(3) A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.

Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje: